Legkeresettebb alkotók
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Tornai Gyula keresett alkotó
    Tornai Gyula
  • Spányik Kornél keresett alkotó
    Spányik Kornél
  • Tornai Gyula keresett alkotó
    Tornai Gyula
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Kassák Lajos Tanulmányok

  1. Kassák Lajos - Kompozició
    1. 1957-ben tíz év után először jelennek meg hazai kiállításon absztrakt művek. Az ún. “D zsüri" jóvoltából – amelyben többek között Korniss Dezső és Gyarmathy Tihamér is szerepelt – kiállított nonfiguratív festmények a közönség megrökönyödését és a hivatalos kritika ádáz támadását váltják ki. Az elutasítók akciójaként sebtében ankétot szerveznek a Műcsarnokban, amelynek feladata az absztakt csoport lejáratása lett volna. Kristó Nagy István így emlékszik vissza az ekkor történtekre: “Miután vagy másfél órán át – eléggé alacsony színvonalon – szapulták az összes e századi avantgarde próbálkozásokat, fölállt Kassák Lajos és nyugodtan, kényelmesen elmondta mindazt, ami a konstruktív törekvések közösségi haszna és megítélése tekintetében érvül előhozható; történeti áttekintést és esztétikai elemzést adott. – “Nincs vita" – éreztük mindannyian, velünk a jó és rossz szándékú ellenfeleink; nem volt vita – a közönség, mely szájtátva hallgatta Kassák tempós előadását, csendben szétoszlott." Az ominózus tárlaton Kassák maga is bemutatta egy frissen készült geometrikus absztrakt kompozícióját (Székesfehérvár, István király Múzeum). Itteni szerepvállalása ismét évekre a tűrt kategóriába szorította vissza művészetét. Márciusi Csók Galéria-beli és májusi székesfehérvári kiállításán már csak korábbi absztrakt és újabb figurális műveit viszi a közönség elé. Festészete ezt követően, néhány vidéki és szubkulturális kiállítóhely után majd egy évtized múlva, halála után, 1968-ban kap ismét szélesebb nyilvánosságot. Az 1950-es évek végén festett geometrikus művei csak ekkor kerülnek ismét bemutatásra.

      A Tett, a Ma, a Dokumentum és a Munka szerkesztőjének avantgarde múltja, művészetszervezői tevékenysége, irodalmi munkássága, széleskörű nemzetközi elismertsége nem elegendő érv a hivatalos művészetpolitika számára. A “Fordulat éve" után Kassák kivonul a hazai a művészeti életből, kényszerű békásmegyeri elszigeteltsége emberi-etikai kisugárzásának hatókörét is lefojtja. Az ötvenes évek elején érdeklődése a festészet mesterségbeli problémái felé fordul, Gadányi Jenő segítségével a figurális látványvilág ábrázolásában mélyül el. Az évtized második felétől azonban ismét nonfiguratív kompozíciók is foglakoztatják. Ezek egy része, a lágy tónusátmenetekkel, biomorf alakzatokkal megrajzolt művek csoportja a lírai absztrakció körébe sorolódik. Más részük azonban, így az itt bemutatott Kompozíció is, szorosan kapcsolódik a huszas évek konstruktivista műveihez, az ún. Képarchitektúrákhoz.

      A Bécsbe emigrált magyar aktivisták körében, Kassák, Bortnyik Sándor és Moholy-Nagy László festészetében 1921 körül párhuzamosan bontakozik ki egy tisztán geometrikus formákra redukált látásmód. Kassák 1921-ben Bécsben kiadott mappájának absztrakt linómetszetei festészetében e törekvések nyitányát jelentik. Az új művészeti “abszolút kép" elméleti magyarázatát, forradalmi hevületű kiáltványát Kassák 1922-ben adja közre a ban. “A képarchitektúra nem a síkban befelé, hanem a síkból kifelé építkezik. A síkot egyszerűen adott fundamentumnak veszi, nem befelé nyit perspektívát, ami mindenkor csak illuzórikus lehet, hanem egymásra rakott színeivel és formáival belép a reális térbe… A színek és formák között beálló perspektíva nem ábrázolt testek látszólagos egymás mögé építéséből, hanem a valóban jelenlevő színek és sík formák önmaguk testiségéből ered" – fogalmazza meg ekkor az új képi rend törvényeit, amelynek szándéka a világra nyitott kép illúziójának felszámolása, a figurális ábrázolás kényszerének elutasítása, egy vizuális nyelvi alapelemekből építkező autonóm képi rendszer megteremtése. Az aktivisták az európai absztrakcióval, formailag leginkább Malevics szuprematizmusával és El Liszickij proun-jaival párhuzamos törekvéseinek célja nem misztikus világértelmezés, hanem közvetlen társadalmi szerepvállalás.

      “A mérték, a rend és szülöttük, a harmónia számára nemcsak ars poetica volt, hanem emberi, etikai hitvallás" – foglalja össze Németh Lajos Kassák konstruktív festészetének etikai alapjait. Ő maga mindvégig hangsúlyozza, háború utáni festészete egyenes folytatása aktivista periódusának. A külföld érdeklődése is elsősorban klasszikussá lett avantgarde műveinek szól, melyek jórésze megsemmisült, elkallódott vagy külföldre került. A Kompozíció is egyfajta újragondolása a korai képarchitektúráknak. Az álló kubusra rácsukódó félköríves forma, a vertikális tengelyt hangsúlyozó fésüs alakzat, az egésznek centrális, a homogén képsíkon lebegő szerkezete és vörös-szürke-fekete színhármasa az 1922 körül készült kis méretű képarchitektúrák jellemzője (Kassák 1987. Kat. sz.: 151., 152., 160., 161., 193). A korai absztrakt konpozíciók 1950-es években készült, nagy méretben kivitelezett változatai mégsem másolatai a huszas évek képarchitektúráinak, hanem azonos elven, hasonló részelemekből létrehozott új művek, amelyek sajátos helyet foglalnak el mind a hazai ötvenes évek művészetében, mind Kassák életművében.

      Kiállítva:
      Kassák Lajos kiállítása. Szentendre, Erdész Galéria, 1997. szeptember
      Art Cologne ’97, Köln
      Art Cologne ’98, Köln

      Irodalom:
      Kassák Lajos: Képarchitektúra. Ma, 1922. 4. sz. – Újra közölve: Kassák Lajos: Éljünk a mi időnkben. Budapest, 1978. 53-61.
      Bálint Endre: Kassák Lajosról. Emlékkiállítás Székesfehérvárott. In.: Képzőművészeti Almanach 1. Budapest, 1969. 51-53.
      Kristó Nagy István: Kassák festő barátai között. Kortársak Kassák Lajosról. Budapest, 1975. 186-190.
      Vadas József: A konstruktőr. Budapest, 1979. 155-156. (Reprodukálva)
      Andrási Gábor: Látvány és konstrukció. Kassák Lajos festészete 1950-1967 között. In.: Kassák Lajos 1887-1967.
      MNG. Budapest, 1987. 113-119.

  2. Kassák Lajos - Kompozíció (Ölelkezés)
    1. "Számomra ez a szó KASSÁK a bátorságot, a tiszta beszédet és különösen a szabadság szeretét jelenti." (Michel Seuphor: E század művészetének nagy úttörője volt. In. Kortársak Kassák Lajosról. PIM. Bp. é.n. /1975/ 232.) A háború után Kassák Lajos budapesti otthona lakhatatlanná vált, ezért kiutaltak számára egy kis parasztházat Békásmegyeren, Gadányi Jenő szomszédságában. "Hogy ne kelljen meghasonlanom a külvilággal - írja Kassák - nyugtalan energiáimnak ismét a festészet adott kiélhetési lehetőséget."(Önarckép háttérrel III. in. Kortárs, 1960. 601.) A hatvanas éveiben járó Kassák Gadányi baráti irányításával művészi stúdiumokat folytatott. A természet közelsége inspirálta, az élménnyé gazdagodott látvány szerkezeti összefüggései érdekelték. Az ötvenes évek végén eltávolodott a naturális képektől, rátalált saját motívumaira. A korai feszes képi struktúrákkal szemben időskori piktúrája oldottabb, személyesebb. Lágyan ívelő, puhán ölelkező amorf formákkal nagylélegzetű, lírai festményeket komponált. Aukciós képünk a korszakban készült alkotások egyik szép darabja. Gazdag színvilága belső látásának érzelmi telítettségéből ered. Szellemi- és lelkiállapota szinte ott áramlik a halvány sárga és vörösbe hajló, egymásba kapaszkodó és önmagába visszatérő alakzatokban. A háttér vízkékké higított felületében fehéren izzik a négyszög és a festékpöttyökkel fellazított öblös, halványkék foltba belehasít a világos háromszög. A szabálytalan, amorf alakzatok kiegyensúlyozzák a feszesebb, geometrikus képi elemeket. Nincsenek erős kontrasztok, az ecsetvonásokat is látni engedő színes felületek harmonikusan egymásba mosódnak. A derűs meleg színek, és a borongósabb hideg árnyalatok összhangjában a kompozíciót összetartó belső koherencia érvényesül. Az amorf alakzatok vékony rácsszerkezeten függnek, a vonalas konstrukció fekete egyenesei stabil keretet alkotnak. Kassák 1959-ben felvette a kapcsolatot Párizsban élő barátaival, akik Denise René galériájában kiállítást szerveztek számára. A húszas években készült képarchitektúrái mellett legújabb lírai absztrakt képeit is bemutatta, nagy sikerrel. A francia kortárs festészet nonfiguratív vonulatába jól illeszkedtek személyes hangú, érzékenyen formált, meditatív festményei. Kassákot mint az avantgárd művészet hőskorszakának egyik nagymesterét ünnepelték, aki időskori festészetében összegezte mindazt, amit mozgalmas pályája során megélt, vallott és hirdetett.


      PROVENIENCIA
      Kassák Lajos tulajdonában
      Körner Éva gyűjteményében

      KIÁLLÍTVA:
      Galerie Denise René, Párizs, 1960
      Kassák Múzeum, Budapest, 1989 június 30-augusztus 30., Kassák festményei
      és grafikái magyarországi magángyűjteményekből

      IRODALOM:
      Luois Kassak. Galerie Denise René Paris, 1960.
      Dévényi Iván: Kassák a képzőművész. Vigilia, 1963/1.
      Bori Imre-Körner Éva: Kassák irodalma és festészete. Bp. 1967.
      Kassák emlékkiállítás. István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1968.
      Kassák életműkiállítás. Debrecen, 1969.
      Kassák Lajos emlékkiállítás. Magyar Nemzeti Galéria, Bp. 1987.
      GM

  3. Kassák Lajos - Képarchitektúra
    1. Amikor a modern magyar művészetről esik szó a világban, akkor Moholy-Nagy László mellett Kassák Lajos nevét a legnagyobb elismeréssel sorolják a nemzetközi avantgárd nagy klasszikusai közé. Mondrian, Van Doesburg, Malevics, Liszickíj társaságában méltatják forradalmian új nézeteit, művészetszervező aktivistását, eszmei és etikai nézeteit, teoretikus és képzőművészeti tevékenységét. A Kassák nevével fémjelzett magyar aktivista mozgalom művészgárdájának sokoldalú munkássága révén radikálisan modernizálódott a magyar képzőművészeti gondolkodás - kivételes szinkronitás teremtődött a progresszív európai irányzatokkal. Kassákot nem ok nélkül hasonlítják a Der Sturm Herwarth Waldenjéhez, hiszen lapkiadóként, kiállítások szervezőjeként, a nemzetközi művészeti kommunikáció egyik organizátoraként hasonló szerepet vállalt. Ösztönös tehetséggel és kivételes érzékenységgel érezte és értette a modern kor lényegét, makacs kitartással küzdött a társadalmi megújulásért.

      Nem volt hálás szerep az övé. Művészetszervező lapszerkesztőként emigrációba kényszerült, Bécsben a legnagyobb nélkülözések közt jelentette meg a MA című folyóiratot, amely nemzetközi viszonylatban is az egyik legigényesebb művészeti lapként elismert. Magyarországra visszatérve - minden erőfeszítése ellenére - avantgárd művészeti nézeteit idegenkedéssel elutasították, képzőművészként nem fogadták el. A húszas években készült alkotásait otthonában őrizte, a történelem viharai során azonban jelentős veszteségek érték. Az ötvenes években visszavonult, elzárkózott a hivatalos kultúrpolitikai irányelvektől. Miközben avantgárd művésztársainak alkotásai az európai és amerikai múzeumok falaira kerültek, vagy modern magángyűjtemények legféltettebb darabjai lettek, Kassák Lajosnak fogalma sem lehetett arról, hogy az ő kompozíciói milyen értéket képviselnek. A hazai múzeumok nem gyűjthettek avantgárd műveket, az árverésekre beadott kiváló darabok magántulajdonba kerültek. A hatvanas évektől több nyugat-európai galériás és műgyűjtő is érdeklődni kezdett Kassák korai művei iránt - ekkor számos alkotása külföldre került. Retrospektív kiállítást rendezett Párizsban, Denise René Galériájában és Carl László kiadásában Kassák album jelent meg Baselben. Nagyon lassan enyhülési folyamat indult, de a magyar közgyűjtemények azóta sem tudták jelentősen pótolni az akkor elmulasztott lehetőségeket. Kassák Lajos kevésszámú megmaradt "képarchitektúráinak" jelentős darabjai tehát jórész külföldi múzeumok gyűjteményeit gazdagítják. Kivételes alkalom, amikor autentikus Kassák mű a húszas évekből aukcióra kerül.

      Kállai Ernő 1921-ben a következőket írta Kassák Lajos képarchitektúráiról: "... térré, testté vált tiszta szellem és etika: tárgy nélküli forma." Kassák Képarchitektúra kiáltványában hirdette: "A művészet világszemlélet. ... A művészet teremtés, és ezért a legteljesebb élet...A mai művész, mint világszemléletes ember, mint kinyilatkoztatást hozza magával a művészetét. Nem a világ képét, hanem a világ lényegét. Architektúrát. Az új rend szintézisét."

      Kassák képarchitektúráival végérvényesen elutasította a "régi világ" esztétikai kifejezésének képi eszköztárát. Az alkotás intellektuális folyamata új viszonyt teremtett a valósággal, a természet érzéki visszaadása helyett a valósággal egyenértékű materiális "kép-tárgy" megformálására törekedett. A műalkotás szellemi és etikai tartalma modellként mutatta fel a modern világ értékrendjét. Kassák akárcsak Piet Mondrian vagy Malevics, az emberi élet univerzális dimenzióiban gondolkodott, a modern kor kozmikus viszonylatait a képi formálás törvényein keresztül fogalmazta meg. Képarchitektúrái - a síkalakítás keretein belül - egy új világrend építésének vizuális modelljei. Az építőkockaként illeszkedő geometrikus idomok, az egyensúlyi helyzetbe rendeződő színes elemek, az egymásra csúsztatott íves felületek és vonalas struktúrák dinamikus együttese egy értelmes konstrukció tiszta szellemiségét hordozzák. A konstruktivista gondolkodás racionális szemlélete és geometrikus formarendje az idők folyamán a társadalmi gyakorlat részévé vált. A modern építészet és tárgytervezés, a korszerű design művelői az avantgárd klasszikusait vallják elődeiknek.

      Analógiák
      Kasimir Malevich: Fekete és vörös négyzet, The Museum of Modern Art, New York
      El Lissitzky: Cím nélkül, magántulajdon
      Moholy-Nagy László: Üvegarchitektúra III. 1921-22
      Kassák Lajos: Térkonstrukció, 1922 körül, magántulajdon
      Kassák Lajos: Térkonstrukció, 1923,
      Museum Moderner Kunst, Stiftung Ludwig, Bécs
      Kassák Lajos: Térkonstrukció, 1922,
      Petőfi Irodalmi Múzeum - Kassák Múzeum


      PROVENIENCIA:
      Korábban Vojtech Tilkovský (1902-1978), művészettörténész tulajdonában volt,
      aki Kassák Lajostól kapta a művet.

      KIÁLLÍTVA:
      Kassák Lajos emlékkiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1987. Kat. sz. 151. (Maria Tilkovska, Prága, tulajdona)
      Avant-Garde Hongroise 1915-1925. /Europalia 99 Hungaria/ BBL, Brüsszel, 1999. Kat. sz. 48.
      Central European Avantg-Gardes: Exchange and Transformation, 1910-1930. Los Angeles County Museum of Art, Los Angeles; Haus der Kunst, München, 2002. Martin-Gropius-Bau, Berlin, 2003. Kat. sz. nélkül.

      REPRODUKÁLVA:
      Kassák Lajos (1887-1967) emlékkiállítása (szerk.: Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor). Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1987. 172. old.
      Avant-Garde Hongroise 1915-1925 (szerk.: Bajkay Éva, Patricia De Peuter). BBL, Brüsszel, 1999. 115. old.
      Central European Avantg-Gardes: Exchange and Transformation, 1910-1930 (szerk.: Timothy O. Benson). Los Angeles County Museum of Art, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts and London, England, 2002. 231. old.

      IRODALOM:
      Kassák Lajos: Képarchitektúra, Bécs, 1921. (MA, 1922. március 15.)
      Mátyás Péter (Kállai Ernő): Kassák Lajos. MA, 1921. nov.15.
      Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900-1925. Amicus, Budapest, 1925.
      Michel Seuphor, Pogány Ö. Gábor: Előszó Kassák Lajos kiállításához. Galerie Denise René, Párizs, 1960.
      Galerie Denise René: Kassák retrospective. Párizs, 1963.
      Bori Imre-Körner Éva: Kassák irodalma és festészete. Budapest, 1967.
      Kassák Lajos Képarchitektúra kiállítása. Fényes Adolf Terem, Budapest, 1967.
      Carl László: Kassák, Panderma, Basel, 1968.
      Perneczky Géza: Kassák Lajos emlékkiállításának katalógusa. István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1968.
      Retrospective Lajos Kassák. Galerie Gmurzynska-Bargera, Köln, 1971.
      Tomas Straus: Kassák. Ein ungarischen Beitrag zum Konstruktivismus. Galerie Gmurzynska, Köln, 1975.
      Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete. 1915-1927. Budapest, 1981.
      Hegyi Lóránd: A tárgynélküliség értelmezése Kassák képarchitektúráiban. Művészettörténeti Értesítő, 1981. 3.
      Klassiker der Avantgarde. Die ungarischen Konstruktivisten. Galerie im Taxipalais, Innsbruck, 1983.
      Wechselwirkungen. Ungarische Avantgarde in der Weimarer Republik (szerk.: Hubertus Gassner). Neue Galerie, Kassel, 1986.
      Standing in the Tempest. Painters of the Hungarian Avant-Garde 1908-1930 (szerk.: S. A. Mansbach). Santa Barbara Museum of Art, 1991.
      Ungarn-Avantgarde im 20. Jahrhundert (szerk.: Peter Baum). Neue Galerie der Stadt Linz, 1998.
      Lajos Kassák y la vanguardia húngara (szerk.: G. Daranyi, Emmanuel Guigon). IVAM Centre, Valencia, 1999.
      GM

  4. Kassák Lajos - Kompozíció (Vörös formák)
    1. Kiállítva:
      Kassák. Ein Ungarischer Beitrag zum Konstruktivismus. Galerie Gmurzynska, Köln, 1999.
      Reprodukálva:
      Tomas Straus: Kassák. Ein Ungarischer Beitrag zum Konstruktivismus. Galerie Gmurzynska, Köln, 1999. Kat.

  5. Kassák Lajos - Kompozíció
    1. Kassák Lajos képzőművészeti munkássága mindmáig izgalmas téma a kutatók számára. Sokan írtak a magyar aktivista mozgalom elindítójáról, a művészeti forradalom szervező egyéniségéről, a formaújító költőről és avantgárd lapszerkesztőről. Ismertek az emigrációs évek nemzetközi kapcsolatai, Kassák elméleti és irodalmi tevékenysége. A húszas évek szellemiségével azonosulva szinte egyik napról a másikra a dadaista képversek alkotója konstruktivista képarchitektúrákat kezdett festeni. Kidolgozta a síkgometrikus formálás teóriáját. A hagyományos festőszerepet a létmodelleket teremtő konstruktőr radikális alakja váltotta fel. Kisméretű, többnyire kartonra festett képein színes síkidomok összeépítéséből erőteljes formakonstrukciók születtek. Képarchitektúráit nem annyira műalkotásoknak, mint inkább a korszerű alkotói gondolkodás manifeszt megjelenítőinek tekintette. Bécsből hazatérve az itthoni közeg értetlenül fogadta modern törekvéseit. Képzőművészeti aktivitása fokozatosan háttérbe szorult. Elvesztette szakmai kapcsolatait a nyugati világgal, s lassanként maga sem tulajdonított különösebb jelentőséget korai festményeinek. Az ötvenes évek közepétől-végétől kezdődött meg -különösen Nyugat-Európából kiindulva- a húszas évek avantgárd művészeit felfedező hullám. A korabeli Magyarországon Kassákot íróként, irodalmárként tartották számon. A hivatalos művészeti életből kiszorult, belső emigrációba kényszerült. Gadányi Jenő festőbarátja közreműködésével kezdett ismét rajzolgatni, természeti stúdiumokat készíteni. A külföldről sorra érkező kiállítási igények terelték ismét a festői pályára. Absztrakt festészetének e második korszaka az ötvenes évek végétől kezdődött. A korai feszes képi struktúrákkal szemben időskori piktúrája jóval lágyabb, személyesebb. Előkerültek ismét a geometrikus alakzatok, de a szögletes formák többnyire lírai gesztusokkal oldódnak. Aukciós képünkön felismerhetők a húszas évek formai idézetei . Az ötvenes évekbeli vásznakhoz képest ezúttal kisebb felületen megjelenő négyszögek és vonalstruktúrák a vidéki (békásmegyeri) épületegyüttesek geometrizált átírásaként is értelmezhetők. A kép rusztikus megformáltsága és a személyes kézjegyek vállalt szabálytalanságai Kassák késői festészetének ismérvei. Az artisztikus színhasználat igénye is a korszak lírai alkotásainak sajátja. Korai és késői műveit - egy töretlen alkotófolyamat részeiként- szerette együtt bemutatni. A festői életmű közel harmincéves kényszerű megszakadásával azonban az ötvenes évek közepétől új korszak, egy sajátos karakterű, izgalmas piktúra született.

      IRODALOM:
      Louis Kassák. Galerie Denise René Paris 1960, 1963, 1967
      Dévényi Iván. Kassák a képzőművész. Vigília, 1963.I.
      Bori Imre-Körner Éva: Kassák irodalma és festészete. Bp. 1967
      Kassák Lajos emlékkiállítás. István király Múzeum, Székesfehérvár 1968
      Kassák életműkiállítás. Debrecen 1969, (Bevezető: Perneczky Géza)
      Rónay György: Kassák Lajos. Bp. 1971
      Passuth Krisztina:Magyar művészek az európai avantgarde-ban. Bp.1974
      Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete. Bp. 1981
      Kassák Lajos emlékkiállítás. MNG. Bp. 1987
      GM

  6. Kassák Lajos - Konstruktív kompozíció
    1. A modern művészet klasszikusaival foglalkozó nemzetközi szakirodalomban
      a magyar avantgárd ismert képviselőiről Mondrian, Van Doesburg, Malevics, Liszickij, Tatlin, Rodcsenko társaságában beszélnek, és a legnagyobb megbecsüléssel sorolják őket a 20. századi képzőművészeti gondolkodás megújítói közé. A méltató elemzések Moholy-Nagy László mellett elsősorban Kassák Lajos szervező aktivistását, forradalmi társadalomszemléletét, teoretikus és művészeti tevékenységét értékelik. Kassák sokoldalú munkásságához kötődik a magyar aktivista mozgalom kibontakozása, amelynek művészgárdája Bortnyik Sándortól, Tihanyi Lajosig, Mattis Teutsch Jánostól Nemes Lampérth Józsefig a modern képi nyelv formálásának úttörő feladatát vállalta. A magyar művészet történetében kivételes szinkronitás jött létre a progresszív európai irányzatokkal.
      Nem véletlenül érzünk rokonságot Kassák és Herwarth Walden személyisége között, hiszen a berlini Der Sturm folyóirat és galéria működése a MA-körhöz hasonlóan a kísérletező gondolatok színtereként, a művészeti élet inspiráló közegeként működött. Kassák ösztönös tehetséggel és kivételes érzékenységgel érezte meg a modern kor lényegét, elhivatottsággal küzdött a művészi és társadalmi igazság érvényesítéséért. Baloldali elkötelezettséggel hirdette
      a társadalom strukturális átrendeződésének a szükségességét, és hitt abban,
      hogy a kor szelleméhez igazodó korszerű művészet felszabadító energiája forradalmi változásokhoz vezethet. Számos művésztársához hasonlóan Kassák is emigrációba kényszerült és a legnagyobb nélkülözések között folytatta szervező tevékenységét. A MA folyóiratot nemzetközi viszonylatban is az egyik legigényesebb művészeti lappá formálta, ahol a kortárs avantgárd művészet progresszív alkotói kaptak helyet. A MA-kör tagjai nemcsak nyugat-európai kollégáikkal folytattak intenzív párbeszédet, hanem elsőként vették fel
      a kapcsolatot a fiatal szovjet állam művészeti szervezeteivel. Néhányan személyesen is odautaztak, hogy megismerjék az orosz konstruktivista és szuprematista kezdeményezéseket. A művészi alkotás új eszköztára termékenyítően hatott az író-gondolkodó Kassákra, aki a húszas évek elejétől maga is festeni kezdett.
      Sík-geometrikus kompozíciókat, ún. képarchitektúrákat alkotott, amelyek egy új világrend megteremtésének vizuális modelljeiként, a konstruktív építés szintéziseként értelmezhetők. "A mai művész, - ahogy manifesztumában fogalmaz Kassák - mint világszemléletes ember, mint kinyilatkoztatást hozza magával a művészetét. Nem a világ képét, hanem a világ lényegét. Architektúrát. Az új rend szintézisét ." Kassák kiáltványa szinte azonos időben íródott Malevics és El Liszickij elméleti tanulmányaival. Festészetében új viszonyt teremtett a valósággal, a természet érzéki visszaadása helyett a valósággal egyenértékű materiális "kép-tárgy" megformálására törekedett. Az építőkockaként illeszkedő geometrikus idomok, az egyensúlyi helyzetbe rendeződő színes elemek, az egymásra csúsztatott szögletes és íves felületek dinamikus együttese egy értelmes konstrukció tiszta szellemiségét hordozzák.
      A most árverésre bocsátott kompozíciót eddig csak fekete-fehér reprodukcióról ismertük. A kortárs teoretikus és barát Mácza János gyűjteményébe került alkotás azon kevés autentikus képarchitektúrák egyike, amelyeken a művész apró betűivel az "L. Kassák W 21" aláírás olvasható. E sorozat egyik darabja a párizsi Galerie Denise René tulajdona, másik variációját a budapesti PIM Kassák Múzeuma őrzi. Revelációként hatnak az akvarell kompozíció eleven színei: a vörösbe hajló bátor narancs és sugárzó rózsaszín, a testes zöld, a melankolikus barna és a mélységbe vezető lila. Gyönyörű egységes felületű a selymes sötétkék és fegyelmezett rendet tart a fekete vonalháló érzékenyen meghúzott, feszes struktúrája. A dekoratív színek üde harmóniája a bizakodó életérzés derűjét közvetíti.
      Kivételes alkalom ilyen korai hiteles Kassák mű felbukkanása, hiszen jól tudjuk, hogy alkotó korszakának ebből a néhány évéből korlátozott számú alkotás maradt ránk. A magyar avantgárd művek jelentős része külföldre került, európai és amerikai múzeumok kollekcióit gazdagítják vagy magángyűjtemények féltett darabjai lettek. Nagy öröm és izgalmas élmény, hogy a húszas évek társadalomformáló, konstruktív szellemiségét Kassák Lajos dinamikus, dekoratív akvarell kompozíciója idézi meg számunkra.

      REPRODUKÁLVA:
      - Mácza János. Legendák és tények. Tanulmányok a XX. század művészettörténetéhez (Összeállította, jegyzetekkel ellátta és az utószót írta: Szabó Júlia). Budapest, 1972. 18. kép
      PROVENIENCIA:
      - Korábban Kassák Lajos kortársa és barátja, a Szovjetunióba települt Mácza János (1893-1974) esztéta, filozófus, egyetemi professzor gyűjteményében

      Irodalom
      - Kassák Lajos: Képarchitektúra, Bécs, 1921. (MA, 1922. március 15.)
      - Mátyás Péter (Kállai Ernő): Kassák Lajos. MA, 1921. nov.15.
      - Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900-1925. Amicus, Budapest, 1925.
      - Michel Seuphor, Pogány Ö. Gábor: Előszó Kassák Lajos kiállításához. Galerie Denise René, Párizs, 1960.
      - Galerie Denise René: Kassák retrospective. Párizs, 1963.
      - Bori Imre-Körner Éva: Kassák irodalma és festészete. Budapest, 1967.
      - Carl László: Kassák. Panderma, Basel, 1968.
      - Retrospective Lajos Kassák. Galerie Gmurzynska-Bargera, Köln, 1971.
      - Tomas Straus: Kassák. Ein ungarischen Beitrag zum Konstruktivismus.
      Galerie Gmurzynska, Köln, 1975.
      - Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete. 1915-1927. Budapest, 1981.
      - Kassák Lajos emlékkiállítása (szerk: Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor). Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1987.
      - Standing in the Tempest. Painters of the Hungarian Avant-Garde 1908-1930 (szerk.: S. A. Mansbach). Santa Barbara Museum of Art, 1991.
      - Ungarn-Avantgarde im 20. Jahrhundert (szerk.: Peter Baum). Neue Galerie der Stadt Linz, 1998.
      - Lajos Kassák y la vanguardia húngara (szerk.: G. Daranyi, Emmanuel Guigon). IVAM Centre, Valencia, 1999.
      - Avant-Garde Hongroise 1915-1925. (szerk. Bajkay Éva, Patricia De Peuter). BL, Brussel, 1999.
      - Der neue Adam und die neue Eva. (szerk. H. Eichhorn, Gergely Mariann, Várkonyi György,) Städtische Galerie Bietigheim-Bissingen; Kunst-Museum Ahlen, 2005

      Kassák Lajos művei külföldi közgyűjteményekben
      - Öffentliche Kunstsammlung, Kupferstichkabinett, Basel
      - Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig, Bécs
      - Museum Ludwig, Köln
      - Neues Museum. Staatliches Museum für Kunst und Design, Nürnberg
      - Musée national d’art moderne / Centre de création industrielle Centre Georges Pompidou, Paris
      - The Museum of Modern Art, New York, The Riklis Collection of McCrory Corporation
      GM

  7. Kassák Lajos - Kompozíció
    1. Proveniencia: Csóti Gábor szobrászművész gyüjteményéből
  8. Kassák Lajos - Kompozíció, 1959
    1. Kassák Lajos 1948-at, a “Fordulat évét" követően kiszorul a hazai képzőművészeti közéletből. Kényszerű kivonulása az egyetlen etikus reakció a megváltozott művészetpolitikai helyzetre, melyben nem kívánatossá válnak az általa szerkesztett Kortárs és Alkotás folyóiratok is. Kassák ekkor már két évtizede nem kiállító művész. Messianisztikus hevületű aktivizmusa a harmincas évekre népnevelői, művészetszervezői tevékenységgé szelidül, az alkalmazott grafikai “társadalmilag hasznos" területén keres menedéket. Békásmegyeri belső emigrációjában, tüntető passzív rezisztenciájában fordul ismét a festészet felé. Túl hatvanadik életévén, Gadányi Jenő, sorstársa és barátja irányításával a rendszeres képzésben sosem részesült Kassák érdeklődése a művészet mesterségbeli problémái, technikai kérdései felé fordul. 1950 és 1954 között képeinek zöme figurális, közvetlen környezetének látványvilágából táplálkozó csendélet, tájkép. 1957-ben, a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán azonban ismét absztrakt művekkel jelentkezik. Az állami művészetpolitika által nagyra értékelt költő a hivatalos elvárásoktól mind távolabb kerülő festményei révén átcsúszik a “tűrt" kategóriába. Elszigeteltségét csak az őt tisztelő fiatalok egyre gyarapodó köre és képzőművészeti munkásságának növekvő külföldi elismerése töri meg. “Amit művéből tanulnom kellene: megalkuvás nélküli művészi magatartást, a mesterség megbecsülését, a forradalomba vetett hitet és mindenekfölött a töretlen fiatalságot" – fogalmazza meg a hetvenéves mester köszöntőjében Bálint Endre, 1957-ben.

      Munkássága utolsó évtizedének nonfiguratív festészete a huszas évek Képarchitektúráinak és az ötvenes évek lírai absztrakciójának ötvözete. “Mintha Kassák, a lírai költő képben festené meg verseit, írja új műveiről Bálint. A konstruktivizmus tüntetően érzelemmentes objektivizmusát szubjektív hangulatfestészet váltja fel. Az új, színgazdag absztrakt munkákat a korábbi szigorú szerkezeti puritanizmus helyett oldottabb szín- és formakezelés jellemzi. Az elkötelezetten közösségi aktivista eszmefestészetet a belső világ lelkiállapotainak érzékeny feltárása követi.

       Az 1959-ben született Kompozíció Kandinszkij késői absztrakcióját idéző biomorf elemei és Klee festészetével rokon puha színtónusai az évtizedvég legjobb műveinek körébe sorolja a festményt. A figurális asszociációkat sem nélkülöző kompozíció a hazai absztrakció legjobb hagyományait, a szentendrei és Európai iskolás tradíciókat ötvözi. A mű szigorú geometrizálás kényszere alól felszabadult formavilágával, választékos színkezelésével az avantgarde vezérből festővé érett Kassák művészetének kiemelkedő darabja.

      1957-es kiállítását követően Kassák tíz éven át nem állítja ki Magyarországon absztrakt festményeit. Miközben itthon hallgatás övezi művészetét, külföldön mind nagyobb érdeklődéssel és elismeréssel fordulnak az avantgarde legendás személyisége felé. Első külföldi tárlatát 1960-ban a Galerie Denise René rendezi meg Párizsban. A kiállítás Kassák életművének első reprezentatív összefoglalásának tekinthető, mely a korai konstruktivista művek mellett újabb nonfiguratív műveit, köztük az 1959-es Kompozíciót is bemutatja. A tárlat katalógusának előszavát a Magyar Nemzeti Galéria akkori igazgatója, Pogány Ö. Gábor, Michel Seuphor a jeles francia művészettörténész és Jean Arp írják. Kassák ezt követően Párizs, München, Genf, New York és London neves galériáiban mutatja be festményeit. Itthon csak halála évében, önköltséges kiállítás keretében adódik alkalma erre. A kiállítás helyszíne a Fényes Adolf Terem, ahol a  hatvanas évek végén a neoavantgarde fiatalok  - Bak Imre, Nádler István, Konkoly Gyula, Jovánovics György -  bemutatkozó tárlatainak sora is nyílik. Kassák képzőművészeti vonatkozású életművének összefoglalására a halálát követő évben, 1968-ban a székesfehérvári István Király Múzeumban történik meg az első kísérlet, ahol az 1959-es Kompozíciót ismét kiállítják. A fiatalokra nagy hatást gyakorló életmű jeles darabját az aktuális avantgarde törekvéseket és hagyományokat bemutató, három év után betiltott Képzőművészeti Almanach első kötete is reprodukálja 1969-ben. A festmény Kassák halála után a művész özvegyétől az 1976-ban alapított Kassák Múzeum gyűjteményébe került, majd a közelmúltig Jenő Eisenberg, bécsi műgyűjtő kollekcióját gazdagította.

      Kiállítva:
      Louis Kassák. Galerie Denise René. Paris, 1960.
      Kassák Lajos (1887-1967) emlékkiállítása. István Király Múzeum. Székesfehérvár, 1968.
      Kassák. Ein ungarischer Beitrag zum Konstruktivismus. Galerie Gmurzynska. Köln, 1975.

      Irodalom:
      Bálint Endre: Kassák Lajosról. Emlékkiállítás Székesfehérvárott. In.: Képzőművészeti Almanach 1. Budapest, 1969. 51-53. (Reprodukálva)
      Rónay György: Kassák Lajos alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest, 1971. 260. (Az 1960-as párizsi kiállítás enterőr fotóján jobbra a Kompozíció.)
      Vadas József: A konstruktőr. Budapest, 1979. 155-156. (Reprodukálva)
      Andrási Gábor: Látvány és konstrukció. Kassák Lajos festészete 1950-1967 között. In.: Kassák Lajos 1887-1967. MNG. Budapest, 1987. 113-119.
      Die Sammlung Eisenberger. Hsg. von G. Tobias Natter. Wien, 1998. (Reprodukálva: 194.)
      RA

       
       

       

  9. Kassák Lajos - Képarchitektúra V.
    1. Kassák nemcsak az 1920-as évek során, hanem egészen élete végéig hitt a konstruktivizmus átfogó stílussá válásában. Az avantgarde törhetetlen apostolaként korszerűnek érzete a redukált formálesztétikai szín- és formaépítkezést. Ezen a kompozíción a kék íves forma betört a függőleges téglalapok neoplaszticista rendjébe, a barna, vörös, sárga, szürke és fekete együttesébe. A színbeli gazdagodás nem eredményezte a Képarchitektúra intenzitásának fokozódását. A kép nem mérhető a művész egykorú tipográfiai eredményeihez.
      Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  10. Kassák Lajos - Népi motívumok (variáció)
    1. Különös sűrítményei a korszak avantgarde művészeti gondolkodásának Kassák 1920-tól készülő rajzai és fesményei. Az általa “képarchitektúrák"-nak nevezett geometrikus absztrakt kompozíciók a hazai nonfiguratív művészet első darabjai közé tartoznak. Az európai festészetben a geometrikus síkformákká absztrahált festészet az 1910-es évek elején bontakozik ki. Malevics, Mondrian vagy El Liszickij minden figuratív elemről lemondó festészete a hazai progresszívek előtt sem ismeretlen, de Kassák köre számára csak 1920 után, az emigráció éveitől válik meghatározóvá. Ennek hatására a nyugati magyar emigráns művészek Kassák köré szerveződő köre hamarosan elfordul a korábbi expresszionista-futurista és a háború utolsó éveiben fellépő dadaista elődöktől, és a huszas évektől legfőbb igazodási irányuk az orosz konstruktivizmus művészete lesz. Kassák Bécsben is tovább élő Ma című folyóirata geomatrikus absztrakt képek nyomataival telik meg. 1921 elején megjelenik Bortnyik Sándor albuma, ezt Moholy Képeskönyve követi és az év végére elkészül Kassák Bildarchitektur című, hét konstruktivista absztrakt linómetszetet tartalmazó mappája.

      Az absztrakció vállalása Kassák számára nem csupán művészeti kérdés, sőt elsősorban nem az. Kassák Lajos 1922 márciusában a ban közre adott Képarchitektúra-kiáltványa és Kállai Ernő cikkei pontosan meghatározzák e művek jelentését és jelentőségét. A fennmaradt nyomatok, rajzok és grafikák a századeleji avantgarde szellemiség utolsó fellobanásának tanui. A kép – különösen Kassák művészetében – mindenekelőtt világnézet, közvetlen társadalmi hatással bíró kiáltvány, mely lerombolva élet és művészet határát, nem elvont esztétikai problémák kísérleti terepe, hanem világteremtő erő. “A művészet átformál bennünket, és mi képessé válunk környezetünk átformálására" – írja Kassák kiáltványában. A háború évei alatt “hivatalos forradalmárokká" érett aktivista művészek hisznek benne, hogy a művészet a “robbanóanyag" erejével bír. A várva várt detonáció, az alapjaiban korhadt régi rend összeomlása ugyan megtörténik, de a bukott forradalommal az új világ reális megvalósítása is a távoli jövőbe tolódik. A művészet ismét kitüntetett szerepet kap, hiszen a megálmodott jövő tervei a rajzasztalokon születnek. A minden közvetlen tárgyi, ábrázoló elemről lemondó asztrakció, a múlt kényszerű kompromisszumaitól megszabaduló üres tér az újrakezdés utolsó esélye, a rombolás és az építés színtere, tiszta lap, amelyre legelőször a teremtés kristályos alapformái, geometrikus síkidomok kerülnek: “A képarchitektúra azt hiszi magáról, hogy ő a világ kezdete." A képarchitektúrák ilyenformán “nem a világ képét, hanem a világ lényegét… az új rend szintézisét" kifejező testet öltött utópiák. A lap síkjára rajzolódó konstrukciók egy tiszta ráció igazgatta szép új világ ideálképei, utópisztikus várostervei. Az új világrend demonstrációja Kassák kiáltványa szerint nem szimbólum, hanem valóság: igehírdetés, misszió. Hite szerint a belőlük sugárzó rend, erő, energia és erkölcsi törvény együttesen képes a kizökkent világ helyrebillentésére.

      Kassák a bécsi emigrációban kezd képzőművészeti kísérletekbe. Képverseit követő első grafikái, metszetei még a dadaizmus hatását mutató papírkollázsok, különféle organikus és geometrikus formák betűkkel, szótöredékkel kombinált együttesei. Első absztrakt geometrikus kísérletei Bortnyik Sándor közvetlen hatására és útmutatásával születnek. Visszaemlékezések szerint a képzőművészeti előképzettséggel nem rendelkező Kassákot Bortnyik színes papírból készült kivágatok kombinálásával vezette rá az absztrakt képépítés szabályaira. A Népi motívumok (Variációk) a képarchitektúráknak ehhez a korai periódusához köthető. A színeiben és formáiban is gazdag változatosságú kompozíciónak öt rokondarabja ismert,

      melyek egy részének több változata, variánsa is fennmaradt (Kassák 1987. kat. sz.: 123, 127-128, 129-129/a, 130-130/a-131-131/a, 134). 1921-es datálásukat az a Ma-Kassák-Bildarchitektur! feliratú, hasonló stílusú borítóterv is megerősíti, amelynek készülését Kassák Lajosné 1921-re helyezte (u. o. kat. sz.: 123.). Valamennyi közös jellemzője a képsíkot teljes egészében betöltő színes, vékony fekete kontúrral elhatárolt mértani alapformák hálózata. Míg a sorozat egyes darabjai még őríznek figurális elemeket, – így például a Népi motívumok kompozíció, Bortnyik 1918-as Vörös mozdonyának hatására, egy közeledő vonat látványára utal (u. o. kat. sz.: 127-128.), –  képünk már mentes a tárgyi ábrázolás minden kényszerétől. Az egymásba metsződő színes sávok, körök és éles vonalakban tört sokszögek dinamikus együttese a képarchitektúra-gondolat egyik korai, lendületes megfogalmazása.

      Proveniencia:
      Anceau-Berndt gyűjtemény, Párizs

      Kiállítva:
      Kassák Lajos. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása. Budapest, 1987. Kat. sz.: 132.: Népi motívumok (Variáció). – (Reprodukálva: 165. oldal és az előtte lévő lapon színesben.)

      Irodalom:
      Kassák Lajos: Képarchitektúra. Ma, VII. 1922/4, március 15., 52-53. (Újra közölve: Kassák Lajos: Éljünk a mi időnkben. Budapest, 1978. 53-61.
      Kállai Ernő: A konstruktív művészet társadalmi és szellemi távlatai. Ma, VIII. 1922/2, augusztus 30., 55-59. (Újra közölve: Kállai Ernő: Magyar nyelvű cikkek és tanulmányok 1912-1925. (Összegyűjtött írások 1.) Budapest, 1999. 40-43.
      Vadas József: A konstruktőr. Budapest, 1979.
      Perneczky Géza: A boldog sziget. In: Kassák Lajos. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása. Budapest, 1987. 37-50.
      Hegyi Lóránd: Adalékok Kassák Képarchitektúrájának értelmezéséhez. In: Kassák Lajos. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása. Budapest, 1987. 51-64.
      Bori Imre – Körner Éva: Kassák irodalma és festészete. Budapest, 1988.

  11. Kassák Lajos - Képarchitektúra